Miért előnyösebb a hirtelen, fokozatmentes  szárazra állítás a tehén és a gazdálkodó  számára egyaránt?

Az elmúlt években a szárazra állítás egyre nagyobb feladatot jelent a  szarvasmarha-tartók számára. A genetikai szelekció, a megfelelő takarmányozás és a javuló gazdálkodás eredményeként folyamatosan nő a tejhozam. Ennek következményeként a laktáció végén a tej elapasztása egyre nagyobb kihívást rejt magában (a magas tejtermelésű tehenek esetében). A szárazra állítási időszak kulcsfontosságú a következő laktációban elérhető tejtermelés és tőgyegészség szempontjából. Ebben az időszakban a tehenek fokozottan ki vannak téve az új (tőgyegészségügyi) fertőzések kockázatának (1. ábra), különösen a szárazon állás kezdetén (Vilar & Rajala-Schultz, 2020).

A szárazra állítás során a hagyományos módszerek alkalmazása a bevett szokás a tőgy egészségének megőrzésére. Azonban az antimikrobiális rezisztencia miatti növekvő aggodalmak és az állatjóllét iránti fokozott fogyasztói érdeklődés még összetettebbé tette a szárazon állás kérdéskörét. A gazdaságoknak egyensúlyt kell teremteniük az állategészségügy, az állatjóllét és a fenntartható termelés között ezekben a folyamatokban.

Szárazra állítási módszerek

Két fő megközelítés létezik a tejtermelés megszüntetésére:

• Fokozatos szárazra állítás (vagy szakaszos fejés): amikor a fejések gyakoriságát fokozatosan csökkentik, amíg az utolsó fejés meg nem történik a szárazra állítás előtt.
• Hirtelen szárazra állítás: amikor a fejést egy előre meghatározott napon teljesen leállítják a várható ellés időpontja és az ideális szárazon állási idő hossza alapján.

Az alkalmazott szárazra állítási módszer országonként és állományonként eltérő.
A hirtelen szárazra állítási megközelítést az Egyesült Államok tejüzemeinek 74%-a, Németország 73%-a (Bertulat et al., 2015) és Skócia 83%-a (Fujiwara et al., 2018) alkalmazza.

Gazdálkodási szempontból a hirtelen apasztás egyszerűbben kivitelezhető, különösen nagy állományokban, ahol egész évben történik az ellés. Szezonális állományokban azonban nehezebb lehet, mivel rövid időn belül akár több száz tehén apasztását kell elvégezni. Finnországban például a gazdák 96%-a a fokozatos szárazra állítási protokollt követi (Vilar et al., 2018).

A hirtelen szárazra állítás hatása a tejtermelésre és a szomatikus sejtszámra (SCC)

Sokan tartanak attól, hogy a hirtelen szárazra állítás negatívan befolyásolja a tejhozamot és a szomatikus sejtszámot. Ugyanakkor több tanulmány is kimutatta, hogy a hirtelen apasztás nem befolyásolta jelentősen a tejhozamot vagy az SCC-t a következő laktációban a fokozatos szárazra állítással szemben (Gott et al., 2017; Combs et al., 2024).

Sőt, megfigyelték, hogy a hirtelen apasztott, magas termelésű tehenek a száraz időszak alatt is magas szárazanyag-felvételt mutattak, amit a következő laktációban is megőriztek – ez kedvező a tejtermelés szempontjából. A magasabb szárazanyag-felvétel pedig javítja a tehén energiaszintjét és általános egészségi állapotát is.

A szárazonállás időtartama

A szárazonállás időtartama kulcsfontosságú tényező a következő laktáció sikeres indításához. Kutatások szerint a rövidebb szárazon álló időszakot követően csökkent tejhozam figyelhető meg, különösen hirtelen szárazra állítás esetén.

Azok a tehenek, amelyek kevesebb mint 45 napot álltak szárazon, napi 3,8 kg-mal kevesebb tejet adtak, mint azok, amelyek ≥65 napig voltak szárazon, és 1,3 kg-mal kevesebbet, mint a 55–64 napos csoport. A hirtelen apasztott, rövid ideig szárazon álló tehenek lényegesen kevesebb tejet termeltek, mint a hosszabb ideig szárazon tartottak. Fokozatos apasztás esetén nem figyeltek meg tejhozambeli különbséget az eltérő szárazon állási időtartamok között.

A hirtelen apasztás hatása a stressz-szintre

Bár a hirtelen szárazra állítás gyakori, kutatások szerint összefüggés van a módszer és a tehenek stressz-szintje között, főként a tőgyben kialakult nyomás miatt. A magas termelésű tehenek nagyobb stresszt élnek át az apasztás során, ami csökkent takarmányfelvételben és megnövekedett vér NEFA-szintben (ketontestek) nyilvánul meg.

A gazdálkodók és a tehenek támogatása érdekében az AHV kifejlesztett egy forradalmi megoldást a szárazra állítás leegyszerűsítésére: az új AHV StopLac Tablet-et.

AHV StopLac Tablet

Az átmenet során kialakuló tőgyfeszülés, stresszt és kényelmetlenséget okozhat a tehenek számára, növelve a tejszivárgás és bakteriális fertőzés kockázatát.

A StopLac Tabletta a bendőfermentáció ideiglenes szabályozásával csökkenti a tejtermelést, így enyhíti a tőgyben kialakult nyomást és növeli a tehén komfortérzetét a szárazra állítás után. Ez kedvező a tőgyegészség és a borjú fejlődése szempontjából egyaránt.

Gyorsabb és hatékonyab szárazra állítás az AHV-vel

Szárazra állítás és tőgyegészség

1x AHV Extra Tablet

1x AHV Aspi Tablet

Szárazra állításkor

4x StopLac Tablet

Literatuur

Bertulat, S., Fischer-Tenhagen, C., Suthar, V., Möstl, E., Isaka, N., & Heuwieser, W. (2013). Measurement of fecal glucocorticoid metabolites and evaluation of udder characteristics to estimate stress after sudden dry-off in dairy cows with different milk yields. Journal of Dairy Science, 96(6), 3774–3787. http://dx.doi.org/10.3168/jds.2012-6425

Bertulat, S., Fischer-Tenhagen, C., & Heuwieser, W. (2015). A survey of drying-off practices on commercial dairy farms in northern Germany and a comparison to science-based recommendations. Veterinary Record Open, 2(1), e000068. https://doi.org/10.1136/vetreco-2014-000068

Combs, G. J., Flemming, T. A., Goetz, B. M., Rodríguez-Jimenez, S., Opgenorth, J., Mayorga, E. J., Buol, B. M., Schuling, S. E., Schimek, D. E., & Baumgard, L. H. (2024). 2386 – Pre-dry-off milk yield and its association with future metabolism and productivity. Abstract of the 2024 American Dairy Science Association Annual Meeting. Journal of dairy science, 107(1), 316.

Fujiwara, M., Haskell, M. J., Macrae, A. I., & Rutherford, K. M. D. (2018). Survey of dry cow management on UK commercial dairy farms. Veterinary Record, 183(9), 297. https://doi.org/10.1136/vr.104755

Gott, P. N., Rajala-Schultz, P. J., Schuenemann, G. M., Proudfoot, K. L., & Hogan, J. S. (2017). Effect of gradual or abrupt cessation of milking at dry-off on milk yield and somatic cell score in the subsequent lactation. Journal of Dairy Science, 100(3), 2080–2089. https://doi.org/10.3168/jds.2016-11444

Vilar, M. J. & Rajala-Schultz, P. J. (2018). Short communication: Drying-off practices and use of dry cow therapy in Finnish dairy herds. Journal of Dairy Science, 101(9), 7487–7493. https://doi.org/10.3168/jds.2018-14742

Vilar, M. J., & Rajala-Schultz, P. J. (2020). Dry-off and dairy cow udder health and welfare: Effects of different milk cessation methods. The Veterinary Journal, 262, 105503. https://doi.org/10.1016/j.tvjl.2020.105503