Anyagcsere-kihívások az átmeneti időszakban: a tejláz magyarázata

A szárazraállítás napja és az ellést követő 30 nap közötti időszakot nevezzük átmeneti (tranzíciós) időszaknak. Ebben az időszakban a tehénnek jelentős változásokkal és kihívásokkal kell szembe néznie, ezért az átmeneti időszak kritikus jelentőségű a tejelő tehenek általános egészsége, termelése és jövedelmezősége szempontjából. A tehenek ebben az időszakban a legérzékenyebbek az egészségügyi kihívásokra. A kolosztrum és a tejtermelés beindulása miatt hirtelen megnő a tápanyagigény, amely akár háromszor nagyobb is lehet, mint ellés előtt: éppen akkor, amikor a szárazanyagfelvétel és a tápanyagellátás csökken (Dekkers & Sorensen, 1999; Mezzetti et al., 2021). Ha a tehén ebben az időszakban nem kap megfelelő támogatást, a legkisebb kihívások is megbolygathatják a szervezetet, és ezáltal komoly anyagcsere-problémák okozói lehetnek.

Az átmeneti időszak a metabolikus és hormonális változások, valamint az immunrendszer aktiválódásának összetett kölcsönhatását jelenti. A változások megfelelő tápanyagellátást igényelnek, hogy a tehén szükségletei a borjú növekedésének utolsó szakaszában és a sikeres laktáció kezdetén is biztosítva legyenek. Az elégtelen támogatás ebben az időszakban egészségügyi és fejlődési kihívásokhoz vezethet mind a tehén, mind a borjú esetében.

Az átmeneti időszakban  végbemenő anyagcsere, hormonális és energetikai átalakulásokból eredő potenciális kihívások lehetnek a tejláz, az oltógyomor elmozdulása, a ketózis, az ellés utáni elfekvés, a tőgyödéma, a metritisz és a gyenge termékenység (DeGaris & Lean, 2008). Közvetve más betegségek és egészségügyi kihívások kockázata is fennáll, mint például az acidózis, a mozgásszervi betegségek, a csendes ivarzás, a nehéz ellés vagy a reprodukciós betegségek (Lührmann, 2011). Ebben a cikkben az egyik ilyen egészségügyi problémára, a tejlázra összpontosítunk. Bővebben ismertetjük a betegséget, annak okát, tüneteit és a tejlázzal kapcsolatban felmerülő költségeket.

Tejláz

Az ellés körüli tejláz vagy hipokalcémia olyan egészségügyi kihívás, amely a tejelő teheneknél az átmeneti időszak elégtelen támogatása miatt fordulhat elő (DeGaris & Lean, 2008). A tejláz a teheneket a közvetlenül ellés körüli időszakban érintő, egyik leggyakoribb ásványi anyagcserével kapcsolatos állapot (Fikadu et al., 2016).  A korai laktációban a tejtermelés beindulásához szükséges energiaigény mintegy 300%-ra, a kalciumszükséglet pedig több mint 65%-kal nő (Drackley, 1999), ami a tehén ásványi anyag (kalcium, foszfor, magnézium) és energiatartalék szükségletének drámai növekedéséhez vezet. Ha nem sikerült kielégíteni ezeket a szükségleteket, fennáll a tejláz kialakulásának kockázata.

Az 1. ábra az egészséges tehenek emlőmirigyei által igényelt, felhasznált és hasznosított nettó energia mennyiségét mutatja az ellés utáni 4. napon. A nettó energiaszükséglet 26%-kal haladta meg a bevitelt. Továbbá, az emlőmirigy által a tejtermelésre fordított nettó energiafelhasználás a bevitel 97%-át tette ki, így a fenntartási szükségletek kielégítésére kevés energia maradt. A 2. ábra az egészséges tehenek emlőmirigyei által igényelt, felhasznált és hasznosított metabolizálható fehérje mennyiségét mutatja 4 nappal a szülés után. A tehenek metabolizálható fehérjeszükséglete 25%-kal haladta meg a bevitelt. Ráadásul az emlőmirigy által tejtermelésre fordított metabolizálható fehérje mennyisége a felvett mennyiség 83%-a volt, így a fenntartási szükségletek kielégítésére ebből is kevés jutott (Drackley, 1999).

A klinikai tejláz előfordulása egy átlagos tejtermelő gazdaságban általában 0-10% között mozog, de az ellő teheneknél akár a 25%-t is elérheti. Kutatások kimutatták, hogy a szubklinikai tejláz előfordulása az ellő tehenek akár 80%-át is érintheti (DeGaris & Lean, 2008). Ezenkívül a tejláz kockázata az életkorral együtt nő, mivel a tejláz általában az idősebb, nagy termelésű teheneket érinti. A második laktációban lévő és annál idősebb tejelő tehenek körülbelül 50%-ánál az ellést követően a szubklinikai hipokalcémia küszöbértéke alá esik a vér kalciumkoncentrációja. A vér elégtelen kalciumszintje ahhoz vezethet, hogy a tehén képtelen felállni, mivel a kalcium létfontosságú az ideg- és izomműködéshez (Frikadu és mtsai., 2016). Továbbá a vér kalciumhiánya a bendőfunkció csökkenését is eredményezheti, mivel a kalciumkoncentráció csökkenésével a bendő összehúzódási ereje is csökken. Klinikai tejláz esetén a bendőösszehúzódások akár meg is szűnhetnek (Huber et al., 1981).

Tünetek

A tejláz felismerhető a tehén alacsony étvágyáról és az alacsony aktivitásról. A hipokalcémia egyik gyakori tünete a hideg fül. A vér kalciumhiánya miatt az izmok sem működnek megfelelően. Ha a vázizmok érintettek, a tehén nem tud rendesen felállni, vagy súlyosabb esetekben elfekszik. Más esetben a méhizmok érintettek, ami visszamaradt méhlepényt okozhat. Ha a kalciumhiány az izmokat érinti, annak messzemenő következményei lehetnek az ellésre és a méhnyak záródására, de más szervekre, például a szívre és a bendőre is hatással lehet. A statisztika szerint a tehenek több mint 5%-a pusztul el tejlázban.

A 3. ábra sematikus áttekintést nyújt a tejláz következményeiről (csökkent izomfunkciót és/vagy fokozott immunfunkciót okoz) bemutatva, hogy a tejláz, vagy hipokalcémia széles körű hatást gyakorolhat a test- és szervfunkciókra.

Költségek

A tejláz a tejelő tehenek egyik leggyakoribb ásványi anyagcserével összefüggő betegsége. Gazdasági szempontból fontos, hogy a tejláz a tejelő tehenek produktív élettartamának csökkenését okozhatja. A klinikai tejlázból eredő gazdasági veszteségek jelentősek, és magukban foglalják az elhullásból (az érintett tehenek 8%-a), az idő előtti vágásból (az érintett tehenek 12%-a), a kezelési költségekből és a (következő laktációban jelentkező) csökkent tejtermelésből származó veszteségeket. Egy tejlázban szenvedő tehén szignifikáns  tejveszteséget generál a betegség ideje alatt (Engdawork, 2019; Bzuneh et al., 2020).

A tejláz szubklinikai eseteinek költségei gyakran jóval magasabbak a vártnál. Saját kutatásaink szerint a klinikai tejláz becsült költségei egy átlagos, 103 tejelő tehénből álló holland tejtermelő gazdaságban körülbelül 4 860,07 eurót tesznek ki évente. A szubklinikai tejláz a fent leírtak szerint az állomány akár 80 százalékát is érintheti, ami a klinikai tejlázzal járó gazdasági veszteségek közel négyszeresét eredményezi (DeGaris & Lean, 2008; Guard et al., 1996).

A tejláz megelőzése (vagy legalábbis a kockázatának csökkentése) érdekében különös figyelmet kell fordítani az ásványi anyag- és energiahiány megelőzésére, ahogyan azt a cikk korábbi részében már említettük. Bár a kalciumsóoldatok intravénás infúziójával történő kezelés a hipokalcémia legtöbb klinikai esetét gyógyítja, javasolt speciális ellenőrzési program végrehajtása, ha a tejláz előfordulása 10% fölé emelkedik a magas kockázatú, azaz a harmadik vagy későbbi laktációs időszakba lépő teheneknél. A tejláz stratégiai megelőzése gazdaságilag fontos a tejtermelők számára, hogy minimalizálják a klinikai tejlázas esetekkel járó termelési veszteséget, elhullást és állatorvosi költségeket (Frikadu et al., 2016).

AHV StartLac alkalmazása

Az AHV StartLac a vér elégtelen kalciumszintjének megelőzéséhez nyújt támogatást közvetlenül az ellés körüli időszakban. Hatásmechanizmusa az aktív D3-vitamin beépítésén alapul, amely elősegíti a kalcium gyorsabb és hatékonyabb felszívódását a vérből, az izmokból és a csontokból. Ezeknek a folyamatoknak az újraindítására serkenti a szervezetet. A termék magnéziumot és foszfort is tartalmaz, amelyek szintén pozitív hatással vannak a kalcium felszívódására, ami az elléshez, a kolosztrum és a tejtermeléshez szükséges. Továbbá tartalmaz inulint, amely támogatja az energiafelhasználást, valamint élesztőgombákat az emésztés támogatására.

A StartLac két formában, paszta és tabletta formájában kapható. Az AHV StartLac Tablet esetében egy tablettát közvetlenül az ellés után kell beadni, a második tablettát pedig 12-24 órával az ellés után. Az AHV StartLac Paste-t közvetlenül az ellés után kell adni a laktáció beindulásának támogatására, valamint az ásványi anyagok és az energia pótlására. A StartLac Paste reaktív ásványi anyag támogatásként is használható. Ebben az esetben először egy tubust kell adni, majd 12 óránként meg kell ismételni (ha a tehén tejláz tüneteit mutatja).

Az AHV StartLac Tablet és StartLac Paste alkalmazása valóban felkészíti a tehenet a laktáció jobb megkezdésére, ezzel lehetővé teszi a termelési szint, a megfelelő egészségi állapot fenntartását és termelési sikerek elérését. Mind a StartLac Tablet, mind a StartLac Paste része több, a termékenység, az átmenet és a méhegészség támogatását szolgáló AHV programnak.

Az AHV Tranzíciós Program termékei

---

AHV StartLac

AHV Booster

AHV Aspi

Az AHV Méhegészség és Termékenység Program termékei

---

AHV Quick Tablet

AHV Extra Tablet

AHV Aspi

AHV Metri Tablet

AHV StartLac

AHV Booster

Felhasznált irodalom

Bzuneh, E., Alemneh, T., & Getabalew, M. (2020). Milk fever (parturient paresis) and its economic impact in dairy cattle production. Journal of Veterinary Medicine and Research, 7(3): 1191.

DeGaris, P. J. & Lean, I. J. (2008). Milk fever in dairy cows: A review of pathophysiology and control principles. The Veterinary Journal, 176(1), 58-69.

Dekkers, J. C., & Sorensen, D. (1999). Persistent effects of lactation on somatic cell count. Journal of Dairy Science, 82(7), 1454-1461.

Drackley, J. K. (1999). Biology of dairy cows during the transition period: The final frontier?. Journal of Dairy Science, 82(11), 2259-2273.

Engdawork, A. (2019). Review: Milk fever and its economical impacts in commercial dairy cattle production. International Journal of Agriculture & Agribusiness, 2(2), 221-242.

Fikadu, W., Tegegne, D., Abdela, N., & Ahmed, W. M. (2016). Milk fever and its economic consequences in dairy cows: A review. Global Veterinaria, 16(5), 441-452.

Huber T.L., Wilson R.C., Stattelman A.J., Goetsch D.D.. Effect of hypocalcemia on motility of the ruminant stomach (1981). American Journal of Veterinary Research, 42(9), 1488-90.

Lührmann B. (2011). Fruchtbarkeit- Rechnet sich das? [PowerPoint slides]. Bezirksstelle Osnabrück der Landwirtschaftskammer (LWK) Niedersachsen. http://www.lkv-mv.de:8080/examples/Information/!Fachtagung%20der%20Landwirte%20und%20Tieraerzte/29FT/Fruchtbarkeitskosten%20Vortrag%20LKV%20M-V%2012-10-2011.pdf

Mezzetti M., Cattaneo L., Passamonti M.M., Lopreiato V., Minuti A., Trevisi E. (2021). The Transition Period Updated: A Review of the New Insights into the Adaptation of Dairy Cows to the New Lactation. Dairy,  2(4), 617-636.

Mulligan, F., O’Grady, L., Rice, D., & Doherty, M. (2006). Production diseases of the transition cow: Milk fever and subclinical hypocalcaemia. Irish Veterinary Journal, 59(12), 697-702.